2018. március 20., kedd

Edzésterv weboldal

Nagyon jó ez az oldal, rengeteg edzésterv található rajta. (letölthető, nyomtatható)
Hátránya, hogy mindez angol nyelven.

https://darebee.com/

2018. március 18., vasárnap

A pofátlan

Az ilyen embert sajnos nem tudom szebben jellemezni.

Moziban voltam tegnap. Ez nem cinema, hanem egy olyan mozi, ahol bárhová ülhetsz, ahová csak szeretnél. Sosincs teltház. Most sem volt. A legutolsó sorban összesen 4 ember ült, valahol közép tájon. A mellettük lévő székre pedig letették a táskát, és a kabátot.

Nem, nem ez volt a pofátlanság. Ez engem nem zavart, különben is, volt bőven hely, miért ne rakhatná a székre a cuccait, ha úgy kényelmesebb.

Leültem mellé. Én is letettem a kabátomat a székre, a másik oldalra. Pont jó volt nekem így, mert annyira nem szeretem az idegen emberek közelségét. (megjegyzem, mellettem még volt legalább 6 hely üresen)

És akkor jött a nő, a pofátlan. Mert ő nem tudott az üres helyekből választani. Sem a sor belső üres helyeiből, sem az előttünk lévő sor üres helyeiből. Neki pont a mellettem lévő szék kellett. Szabályosan szólt, vagyis rákérdezett, hogy ez most foglalt, vagy ő odaülhet-e. Persze, én rendes vagyok, és elvettem a kabátot, hogy nem foglalt, tessék leülni. Mert nem tudom, én miért nem vagyok pofátlan, mondhattam volna, hogy foglalt... de őszinte vagyok, és az ölembe vettem a kabátomat.

Erre leült a nő mellém, felrakta a könyökét a könyöklőre, nekem már nem is volt ott helyem. ÉS LERAKTA A KABÁTJÁT A MELLETTE LÉVŐ ÜRES SZÉKRE.
Na, ez a pofátlanság teteje.

Ráadásul hülye szagú parfümje volt, és elővett egy borzasztó erős szagú cokorkát, zörgött, mozgott, én meg viseljem el....

Kedvem lett volna megkérdezni tőle, hogy mi a francért mászott annyira rám, miért nem volt jó neki egy szék kihagyással ülni?

Egyáltalán miért van az, hogy egyes emberek annyira rámásznak a másik idegen emberre, amikor annyi üres hely van körülöttük? Miért az ember mellettit választják?

2018. március 8., csütörtök

Előttünk zárt a kassza a Lidl-ben... érdekes stílusban

Az történt ma, hogy beálltunk a pénztárnál az egyik sorba. Álltunk, álltunk (mögénk nem állt be senki, mert az előttünk állónak púposan volt a kosara, és ezért, vagy nem ezért - de másik sort választottak, Kivéve mi. Mi türelmesen vártunk. Már majdnem a szalagnál voltunk, de ugye előttünk a sok cuccot még pakolták - amikor megszólal a hang, hogy "az 1-es kassza bezárt, kérjük ne pakoljanak a szalagra"
Erre mondtam a páromnak, hogy mi még azért rápakolunk, mert itt állunk a sorban...  én kis naív, úgy gondoltam, hogy a mi árunkat még lehúzza, és majd utánunk bezár. (Megjegyzem, nem volt sok cuccunk, úgy kábé 6-8 tétel)
De kiszól a pénztáros nő a kassza mögül, hogy aki még nem pakolt a szalagra, az álljon át egy másik sorba. Mondom neki: -de mi már itt állunk egy ideje, nem most jöttünk. -Akkor is, álljunk át máshova.

Hát jó. Átálltunk. Biztos éhes, vagy sürgősen cigiznie kell, vagy csak letelt a munkaideje, én megértem. De mérgelődtem, mert szerintem ennek egyáltalán nem így kell működnie. Aki már a sorban áll, annak igenis, le kell húzni az áruját. Max, meg lehet kérni, hogy szóljon, ha mögé állna valaki. Vagy az új beállóknak szólni, hogy bocs, de zárva a kassza. De az én időmmel ő ne játszadozzon, mert ehhez nincs joga.
Ha szemét lennék, akkor simán rápakoltam volna a szalagra, és figyelmen kívül hagyom, amit mond.

De nem vagyok szemét.

Átálltunk egy másik, kicsivel hosszabb sorba, és az járt a fejemben, hogy mi van akkor, ha ez a nő is gondol egyet, és bezárja a kasszát, és akkor állhatunk megint egy másik sorba, aztán másikba, aztán másikba....  mert mindig mindegyik bezár előttünk... és akkor sose megyünk haza :-)

Zártak már le kasszát máskor is, mikor sorban álltam, Itt a Lidl-nél is, meg az Aldiban, Penny-ben, Sparban, de mindig, mindenhol lehúzták a sorban állók áruját. Ilyen még sosem volt, hogy szabályosan átküldenek, hogy kezdjem újból a sorban állást. Ja, és ráadásul utasít. Semmi bocsánat, vagy elnézést.... se kedvesség.

Hát, mit mondjak, nem voltam jókedvű a mai vásárlás után.

De aztán mentünk még a Spar-ba, ahol virágot osztogattak, és ez visszahozta a jókedvemet :-)